Életünkben többször előfordul, hogy egyedül vagyunk, és magányosnak érezzük magunkat. Azt szokták mondani, hogy előbb próbáljunk meg egyedül élni, és csak ezután találjunk párt. Vannak akiknek vannak barátaik, mégis egyedül érzik magukat. Korunk új szóösszetétele a társasmagány. Vannak, akik csalódtak, elváltak, és sajnos, akik özvegyen maradtak. Felmerül a kérdés, miért? Miért velem történik ilyesmi. Mi az, amit tehetek?
Van, akinek pszichológus, pszichiáter segítsége kell ahhoz, hogy fel tudja dolgozni, hogy eltávozott a társa ebből a dimenzióból.
Sokan a csalódás, megcsalás, hűtlenség, vagy akár szenvedélybetegség, különböző függőségek miatt szakított, vagy gondolkodik a szakításon.
Mi nem mondhatjuk meg, hogyan tovább. Segíteni viszont tudunk különböző stresszoldó technikákkal. Ezek a stresszoldó technikák a félelmeinkre világíthatnak rá, és segíthetnek elengedni azokat. Néha elegendő egy beszélgetés, hogy szerethetőnek lássuk magunkat.
Többen akkor jöttek rá, hogy elvárták másoktól, hogy szeressék Őket. Ők pedig nem szerették önmagukat.
Van aki beszélgetés közben rájött, hogy mindig csak adott, és adott. Szeretetet, önzetlenül elvállalt, megcsinált mindent a családi békéért, és rájött, hogy ez kevés. Hiszen cserébe nem kapott semmit, csak még több elvárást. Belefáradt a kapcsolatába, és fél az újtól, hogy nehogy így járjon ismét. Van akinél ezek rendszeresen ismétlődnek, és azért jön, hogy szeretne ebből a szülői, nagyszülői mintából kilépni, és egyedül nem megy.
Néha nem is a pár találáson van a hangsúly, hanem azon, hogy a tudat alattinkban nem akarunk párt.
Bármilyen ok van a tudatalattiban a stresszoldó módszerekkel ezek oldhatóak, szelíden, fájdalommentesen.
Mielőtt új kapcsolatot kezdünk, jó, ha lezárjuk a régit. Jó, ha “tiszta” lappal indítunk.
A Facebookon van társkereső csoport, ahol érdekes cikkek vannak olvasgatni, és ötletek.
https://www.facebook.com/groups/274226429729051/
