Nekem is van hitrendszerem, hiedelmem?
Ez a csodálkozó mondat a legtöbbször elhangzik egy-egy stresszoldó beszélgetésben.
Azok a dolgok, melyeket sohasem kérdőjeleztünk meg, hanem a valóságnak fogtuk fel.
A belső dolgainkról, érzéseinkről van szó. Mi az, amit elhittünk gyermekkorunkban, mert a szüleink, tanáraink, szomszédunk, vagy olyan ember mondta, akinek még a nevét sem tudjuk, csak valamiért hatással volt ránk.
A stresszoldások során a problémáink okát, gyökerét, kezdetét keressük meg. Nem mindig sikerül elsőre, mert olyan lehet, mint a hagyma héja. Lehet, hogy kiderül az ok, de nem oldódik meg a probléma, csak rálátást kapunk egy másik meglévő problémára.
Nagyon egyszerű mondatokat hallunk gyermekkorban például:
– Ne ülj le a hideg kőre, mert felfázol. Ne járj mezítláb, mert felfázol.Amikor valaki gyakran felfázik, akkor érdemes a lelki okok között esetleg ilyen esetekre is gondolnunk.
Anyagi, pénzzel kapcsolatos hiedelmeket is átveszünk. “Csak másnak jut, nekünk meg nem.”
A szépségért meg kell szenvedni.
Bizonyára mindenki tud hasonlókat megemlíteni. Egy egy betegség okán érdemes leülni, elgondolkodni, mi is a család gyakori mondata. Van, amikor elgondolkodunk azon, mit tanultunk az édesapánktól, és az édesanyánktól. Van, amikor az egyik szülő azt mondja ugyanabban a helyzetben, szituációban: Majd megyek, és megmondom Neki, majd én elintézem a dolgot. A másik szülő: Ne szólj, ne hősködj, nehogy baj legyen belőle. Melyiket alkalmazzuk, melyiket fogadjuk el? Ha szólunk, felvállalunk egy konfliktust, vagy nem szólunk, és saját magunkat emésztjük. Vannak szép mondásaink: Ezt már nem nyelem le. Nem tudom megemészteni.A magyar nyelv csodálatosan kifejezi a problémákat, és a betegségeket is.
Milyen eseteket tapasztaltunk?
Asztmás köhögés, nehézlégzés okaként a gyermekkorban egy eltört játék volt. Amikor tehetetlennek, becsapottnak érezte magát a kliens, akkor előjött a fúlásos köhögés.
Nőgyógyászati problémák okaként előfordul, hogy a lányokat fiúnak várták, vagy fiúként nevelték, tekintették Őket a szüleik.
Érdemes elolvasni a Dráma az anyaméhben című könyvet, milyen érzéseink gyökere lehet a magzati korunk.
Dr. Máté Gábor: A test lázadása is tanulságos olvasmány, hogy hogyan reagálunk eseményekre, helyzetekre, munkahelyi kollégák viselkedésére, mennyire tudjuk megvédeni magunkat, mennyire tudunk NEM-et mondani.
Mit tudunk tenni? Nagyon sok esetben segíthet a stresszoldás. Ha nem tudjuk a problémát elmondani, és stresszben vagyunk, választhatunk többféle stresszoldó módszer között. Amit egyedül is megtehetünk, a Theta Healing módszere a könyvben könnyen olvasható. A gyakorlatok le vannak írva részletesen. Ha mégsem megy egyedül, akár telefonos, vagy személyes konzultációra is lehetőség van.
Érdemes egy naplót vezetnünk, és írnunk, hogy melyek azok a félelmek, és érzések, amelyek a leggyakrabban “irányítanak” bennünket. Van, aki egyedül is el tudja engedni ezeket meditációban, relaxációs gyakorlatokkal. Érdemes kipróbálnunk nekünk mi működik? Ha nem tudunk kilépni a stresszből, kérhetünk segítséget pszichológustól, vagy súlyosabb esetben pszichiátertől is. A hosszan tartó lelki megterhelések, stresszek nemcsak betegségekhez vezethetnek, hanem ki vagyunk téve a szenvedélybetegségek kísértésének is.
Hogyan működünk érzelmileg?
Lazarus három vonásos elméletében a következő összetevők alkotnak érzelmet:
- Célrelevancia (érzelem csak akkor jelenik meg, ha az esemény valamilyen célunk szempontjából releváns)
- Célkongruencia (ha közelebb visz a célhoz, pozitív érzelem, ha távolít, negatív érzelem jelenik meg)
- Énbevonódás (az esemény értéke a személy számára)
Amikor felteszik nekünk a kérdést egy-egy esemény kapcsán, hogy mit érzel? Sokan nem tudják mi az az amit éreznek? Ehhez segítség egy érzelmi leírás, a leggyakoribb érzéseinkről, és ha pontosak akarunk lenni, számtalan változatát ismerjük ezeknek a szókincsünkben.
Alapérzelmek Paul Ekman szerint
Öröm:
békés, boldog, elragadtatott, energikus, hálás, nyitott, jókedvű, …
