Oldal kiválasztása

Egészségügyi modul vizsga a természetgyógyászoknak

A természetgyógyászati tevékenység végzéséhez a jogszabály a 11/1997. NM rendelet előírja az egészségügyi végzettséget. Akik nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel, külön egészségügyi vizsgát kell tenniük. Rengeteg életmódtanácsot, betegségek gyógyítására vonatkozó tanácsokat olvashatunk az interneten. A legtöbb weboldalon nem szerepel a tanácsadó neve, iskolai végzettsége az impresszumban, de van, hogy még impresszum sincs. Aki érettségivel rendelkezik, beiratkozhat egy tanfolyamra, és tanulhat egészségügyet. Amikor egészségügyi tanácsokat olvasunk az interneten, akkor jól tesszük, hogy megnézzük, hogy kitől is kapunk tanácsokat. Van-e egyáltalán egészségügyi végzettsége. 2 perc alatt ellenőrizhetjük. Az egészségügyi végzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozói nyilvántartás publikus. Az alap és működési nyilvántartásra kattintva, az egészségügyi tanácsokat adó személy nevét beírva néhány másodperc alatt kiderül a végzettsége. Vagy ami általában lenni szokott, nincs a keresésnek megfelelő személy. ez azt jelenti, sem egészségügyi, sem természetgyógyász vizsgája nincs. Elgondolkodtató, hogy megfogadjuk-e a tanácsait?

A jogszabályok alapján ezekből kell vizsgáznia, aki természetgyógyász akar lenni:

EGÉSZSÉGÜGYI MODUL

Anatómiai alapismeretek

– A mozgásrendszer

= a csontokról általában,

= részletes csonttan,

= az ízületek,

= általános izomtan,

= részletes izomtan.

– A keringés szervrendszere

= vér jellemzői, vércsoport-meghatározás,

= a szív anatómiája,

= az erek anatómiája, a vérkörök.

– A légzőrendszer anatómiája.

– Az emésztőrendszer anatómiája

= a felső, középső és alsó szakasza,

= anyagcsere.

– A kiválasztórendszer anatómiája.

– A nemi szervek anatómiája

= férfi,

= női.

– A neuroendokrin rendszer anatómiája.

– Az idegrendszer feladata, felosztása.

– Az agyvelő és gerincvelő anatómiája, működése.

– Az érzékszervek anatómiája

= szem,

= fül,

= bőr,

= szaglás, ízlelés.

Élettani alapismeretek

– Szív élettana.

– Erek élettana.

– Vérkeringést befolyásoló tényezők.

– Vérnyomást befolyásoló tényezők.

– A mozgás, izomműködés élettana.

– A légzőrendszer élettana.

– Légzést befolyásoló tényezők, légzés hatása az energiaellátásra.

– Emésztőrendszer élettana.

– Emésztést befolyásoló tényezők, táplálkozás hatása az energiaellátásra.

– Kiválasztást befolyásoló tényezők.

– Nemi szervek élettana.

– Szexualitást befolyásoló tényezők.

– Neuroendokrin szervek élettana.

– Idegélettani alapfogalmak.

– A magasabb idegműködés szerepe.

– Az érzékszervek élettana.

– Az immunrendszer szerepe.

– Hő reguláció.

Kórtani alapismeretek

– A betegség etológiája

= élettelen kórokozók,

= élő kórokozók.

– Általános kórtan

= a betegség szakaszai és kimenetele,

= a szervezet válaszreakciói,

= a szövetek kóros elváltozásai,

= a gyulladások,

= a daganatok.

– Részletes kórtan

= a keringés szervrendszere,

– a vér kórtana,

– a szív kórtana,

– az erek kórtana,

– centrális és perifériás keringési elégtelenség,

– magas vérnyomás, alacsony vérnyomás,

– perifériás keringési zavarok,

= a légző rendszer kórtana,

– fulladás, mint tünet lehetséges okai,

= az emésztő rendszer és emésztőmirigyek, az epeutak kórtana,

– funkcionális és organikus kórképek,

= a kiválasztó rendszer kórtana,

= a neuroendokrin rendszer kórtana,

= anyagcsere kórtana,

= az idegrendszer betegségeinek csoportosítása,

– az agynyomás fokozódás tünetei,

– az eszméletvesztés kórélettana,

– főbb pszichiátriai kórképek,

= daganatos betegségek,

= fertőző betegségek,

= betegségcsoportok tünetei, amikor orvoshoz kell irányítani a beteget.

Klinikai alapismeretek

– Szív- és érrendszeri betegségek.

– Gasztro-enterológiai betegségek.

– Szemészeti betegségek.

– Bőrgyógyászati betegségek.

– Pszichiátriai betegségek.

– Fül-orr-gégészeti betegségek.

– Daganatos betegségek.

– Endokrinrendszer betegségei.

– Anyagcsere-betegségek.

– Urológiai betegségek.

– Nőgyógyászati betegségek.

– Légúti betegségek.

– Sebészeti betegségek.

Elsősegélynyújtási alapismeretek

– Az elsősegélynyújtás fogalma és szabályai.

– A mentőláda felszerelése, az elsősegélynyújtás eszközei.

– Az életjelenségek vizsgálata: a halál jelei.

– A reanimáció.

– Teendők eszméletvesztés esetén.

– A sebek fogalma, fajtái.

– Az elsődleges sebellátás.

– A kötözés szabályai.

– Testtáj kötések.

– A vérzés fogalma, típusai.

– Elsődleges vérzéscsillapítás.

– A törés, a ficam és a rándulás fogalma és jellemzői.

– Elsősegélynyújtási feladatok.

– Teendők áramütés, villámcsapás és sugárkárosodás esetén.

– Az Országos Mentőszolgálat feladatai.

– A mentőkocsi típusai és felszereltségük.

– A mentő hívása, teendő a megérkezésig.

– A sérültek elhelyezése a baleset színhelyén.

– Tömeges baleset és az elsősegélynyújtási feladatok.

– A baleset megelőzése.

Mit tartalmaz a természetgyógyász vizsga?

Magyarországon a természetgyógyász tevékenység végzése jogilag szabályozott. A természetgyógyász tevékenység érettségihez kötött. A 11/1997. NM rendelet tartalmazza a természetgyógyász vizsga követelményeit. A természetgyógyász tevékenység végzéséhez 3 vizsga szükséges. Természetgyógyász vizsga, egészségügyi végzettség, vagy egészségügyi vizsga, és 10 féle tevékenység közül kiválasztott szakvizsga. Beteg emberek kezeléséhez szükséges az ÁNTSZ engedély megléte, és egy telephely, ahol elérhető a természetgyógyász. Milyen vizsga követelmények vannak a jogszabályok alapján:

TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI MODUL

Természetgyógyászati propedeutika

A természetgyógyászat története, filozófiai alapjai:

– védikus filozófia, ajúrvédikus orvoslás,

– taoista filozófia, hagyományos kínai orvoslás,

– buddhista filozófia, hagyományos tibeti orvoslás,

– modern európai természetgyógyászat filozófiai és történeti gyökerei,

– magyar népgyógyászat filozófiai vonatkozásai és története,

– gyógyító eljárások és hozzájuk kapcsolódó gondolkodásmódok.

A természetgyógyászati meggondolások biokémiai, élettani, kórélettani alapjai:

– Az élet szerveződése

= a biomolekulák,

= szupramolekuláris komplexek,

= sejtszervecskék (sejtorganellumok),

= a sejt,

= a sejt és közvetlen környezete (mikromiliő),

= a szövet,

= a szerv,

= a szervrendszer,

= a szervezet,

= a szervezet és környezete (makromiliő).

– A regulációs medicina biokémiai alapjai:

= az alaprendszer fogalma, felépítése, szerepe,

= az alaprendszer kóros működése és az azt kiváltó tényezők,

= a szervezet kompenzációs mechanizmusai,

= az alapreguláció fogalma, a regulációs folyamatok a természetgyógyászatban,

= „multidimenzionális folyamatok” és „nyitott rendszer” paradigmái,

= terápiás akadályok, biológiai zavarómezők, gócok.

Pszichoimmunológia

– A természetgyógyászat energetikai alapismeretei:

= filozófiai megközelítések a bioenergetika megértéséhez,

= a bioenergia fizikai alapjai,

= definíciók,

= a bioenergia érzékelése, mérése,

= az élő szervezet normális belső energiarendszerének természettudományos és tradicionális megközelítései,

= energiaáramlás testen belül (kínai és indiai megközelítés),

= energiamező az emberi test körül (természettudományos ismeretek és extraszenszek beszámolói),

= a normális bioenergetika valós és vélhető változásai betegségek és környezeti behatások során,

= a természetgyógyászati gyógymódok közös energetikai kapcsolódása.

– A természetgyógyászatban használatos alapvető definíciók:

= természetgyógyászat és szinonimái (orvosi, jogi, tartalmi definíciók),

= a természetgyógyászat meghatározó jegyei,

= a természetgyógyászat felosztása (klasszikus, modern, tradicionális),

= egészség – betegség,

= holisztika,

= zöldmozgalom,

= bioreform.

– A természetgyógyászat makrostruktúrája:

= az ember egészségét befolyásoló belső tényezők,

= az ember egészségét befolyásoló külső tényezők,

= a természetgyógyászat helye az orvoslásban, kapcsolatrendszere,

= a természetgyógyászat helye a krónikus betegségek kezelésében,

= a természetgyógyászat helye a klinikai betegellátásban,

= a természetgyógyászat felosztása és kapcsolódása a mai orvostudomány egyes módszereihez,

= a természetgyógyászat, a pszichológia és az orvostudomány határterületén megjelent módszerek.

– A természetgyógyászat helye a mai orvostudományban és az egészségügyben:

= kompetenciahatárok, szakmai egyeztetések,

= oktatás, továbbképzés,

= a természetgyógyászat integrációja a különböző szakmák esetén.

– A megelőzés, gyógyítás és rehabilitáció természetgyógyászati módjai:

= a komplementer orvoslás helye, szerepe a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció terén,

= a természetgyógyászati módszerek értékelése, besorolása, bizonyítottsága,

= a természetes gyógymódok alkalmazásának színterei.

– A gyógyító-kliens kapcsolat.

– A természetgyógyász személye, magatartása.

Klasszikus természetgyógyászati módszerek

Életmódterápia:

– részvétel egy legalább 5 napos saját élményű bentlakásos életmódtáborban,

– az egészséges életmód alapelvei,

– a hatékony egészséges életmódra nevelés alapelvei,

– az életmódhoz tanácsot adó személy hitelességének kérdései,

– az életmódváltás pszichológiai háttere,

– az életmódra nevelés színterei,

– az egészséges életmódra nevelés módszerei.

Természetgyógyászati táplálkozástan és dietetika:

– a táplálkozás biokémiája,

– a természetgyógyászati táplálkozásterápiákról általában,

– a hagyományos táplálkozási rendszerek

= ájurvédikus,

= Are Waerland rendszere,

= makrobiotika,

= Shelton/Diamond-rendszer,

= Hay-féle választódiéta,

= mazdaznan módszer,

= vegetárius étkezés értékelése,

= az Oláh Andor-féle táplálkozási rendszer,

= természetgyógyászati diéták, kúrák,

= Gerson-diéta,

= Buchinger-Lützner-féle léböjt,

= Schrott-kúra,

= Mayr-kúra,

= táplálkozási zavarok következményei,

= táplálkozási anamnézis,

= ételallergia,

= vegetárius gyermek,

= a természetgyógyászati diéták, kúrák indikációi, ellenjavallatai, veszélyei.

Természetgyógyászati víz- és természeti elemterápiák:

– a fizioterápia és a természetgyógyászati elemterápiák kapcsolata,

– a természetgyógyászati elemterápiák élettani és biokémiai értékelése,

– geoterápia,

– helioterápia, nappótló készülékek,

– szauna és egyéb forrókamrák,

– légfürdő, légzésgyakorlatok, légzésterápia,

– Kneipp-féle vízgyógyászatról általában,

– a Kneipp-féle vízgyógyászat alkalmazásának alapelvei,

– Kneipp-módszerek hatása, javallata, ellenjavallata, technikája

= lemosások,

= leöntések,

= pakolások,

= zuhanyok,

= a speciális Kneipp-módszerek,

= félfürdők, fürdők,

– szauna,

– szolárium,

– klímaterápia,

– hazánk gyógyvizei és jelentőségük.

Fitoterápia:

– a fitoterápia alapjai

= története,

= oki-tüneti kezelés megfontolása a terápia során,

= receptúra képzés;

– a fitoterápia klinikuma

= immunstrumuláns gyógynövények,

= tápcsatornára ható gyógynövények,

= bőrbetegségek gyógynövénykezelése,

= húgyúti betegségek gyógynövényei,

= légúti betegségek gyógynövényei,

= nyugtató hatású gyógynövények,

= keringési betegségek gyógynövénykezelése;

– apiterápia,

– aromaterápia,

– gyógynövények alkalmazása gyógyszerforma szerint,

– gyógynövények begyűjtése és kezelése során követendő legfontosabb szabályok.

Természetgyógyászati mozgás és mozgatásterápiák:

– A hagyományos és a természetgyógyászati mechanoterápiák élettani alapjai.

– Do-in.

– Siatsu.

– Jóga ászanák élettani hatása.

– Jógaterápia.

– Qi-gong.

– Waitang-kung.

– Meir-Schneider komplex mozgatásrendszere.

– Callanetics.

– Légzésterápia.

– Akupresszúra.

– Thai masszázs.

– Masayuki masszázs.

– Kötőszöveti masszázs.

– Láb reflexológia.

– Kéz reflexológia.

– Feldenkreis módszer.

– Alexander módszer.

– Fül reflexológia.

– Gyógylovaglás.

– Táncterápiák.

– Jogging, túrázás, úszás.

Természetgyógyászati állapotfelmérő módszerek:

– Kapcsolat a szokásos orvosi diagnosztika és a természetgyógyászati vizsgálatok között.

– Anamnézis a természetgyógyászatban.

– Mikrorendszerek diagnosztikai értékelése:

= az akupunkturális pont jellemzői, mikroakupunktúrás rendszerek,

= arc reflexológiai vizsgálata,

= fül reflexológiai vizsgálata,

= írisz reflexológiai vizsgálata,

= chiromantia,

= láb diagnosztika,

= nyelv reflexológiai vizsgálata,

= orr reflexológiai vizsgálata,

= szájüreg és a szájüregi képletek reflexológiai vizsgálata,

= japán hasi diagnosztika,

= dr. F. X. Mayr-féle vizsgálat.

– Asztrológia modern értékelése.

– Műszeres vizsgálatok a természetgyógyászatban:

= Voll-féle elektroakupunktúrás vizsgálat,

= Ryodoraku vizsgálat,

= dekódermérés,

= termovíziós diagnosztika,

= regulációs termográfia,

= VEGA teszt.

– Manuális medicina diagnosztikája.

– Kineziológiai vizsgálat.

– Bioenergetikai vizsgálat:

= műszeres vizsgálatok,

= emberi érzékelés értékelése,

= változások a szervezet normális bioenergiamezőiben és áramlásaiban,

= tradicionális távolkeleti módszerek az energiaváltozások felderítésére,

= testi-lelki állapotok, betegségek, élethelyzetek jellegzetes energetikai hatása,

= radiesztéziás vizsgálat.

– Pulzus kínai és indiai rendszerű vizsgálata.

– Laboratóriumi vizsgálatok a természetgyógyászatban.

Modern természetgyógyászati módszerek

Antropozófus orvoslás

– története, filozófiai háttere,

– jelentősége ma, gyakorlásának szabályai

– klinikai gyakorlata,

– gyógyszergyártása,

– euritmia,

– művészetterápia.

Biológiai fogorvoslás

– története,

– meghatározása, jelentősége,

– szájban levő zavarómezők, gócok jelentősége az alaprendszer terhelésének tükrében,

– fogorvosi beavatkozások veszélyei

= szájáram,

= amalgámprobléma értékelése,

= turbina jelentősége,

= beültetett csapok,

– diagnosztika,

– Voll-féle elektroakupunktúra szerepe a biológiai fogorvoslásban,

– terápiás lehetőségek.

Biofizikai és biokémiai elvekre épülő természetgyógyászati terápiák

– enzimterápia,

– hangterápia,

– magnetoterápia,

– színterápia,

– HOT,

– oxigénterápia,

– ózonterápia.

Homeopátia

– története, fejlődése,

– alapelvei (hasonlósági szabály, potenciálás, gyógyszervizsgálat),

– homeopátiás anamnézis (különleges fogalmak, gyógyszertalálás, hierarchizálás, repertorizáció),

– gyógyulás homeopátiával,

– miazma tan a homeopátiában,

– irányzatok a homeopátiában,

– tudományos igazolhatósága,

– a homeopátia előnyei, lehetőségei, korlátai, határai.

Kozmo- és bioenergetika

– kölcsönhatás két személy energiarendszere között (emberközi kapcsolatok, terápiás kapcsolatok, a bioenergetikus tevékenysége),

– a bioenergia-kezelést végző személlyel szembeni elvárások, felkészültsége,

– a vizsgálat és a terápia illeszkedése,

– a bioenergia-kezelés vélhető és bizonyított preventív jelentősége,

– a bioenergia-kezelések módszerei,

= „bioenergetika”,

= reiki,

= fényadás,

= radiesztézia,

– a bioenergia-kezelések indikációi,

– a bioenergia-kezelések veszélyei, ellenjavallatai.

Manuális terápia, kiropraktika, oszteopátia

– története, tárgya,

– alapfogalmak,

– funkcionális ízületi blokk (FIB) kórélettana,

– a manuális medicina diagnosztikai és terápiás kapcsolódása,

– indikációi, kontraindikációi,

– a gerinc és a belső szervek kapcsolatai,

– prevenció,

– veszélyei, a terapeuta képzettsége.

Kineziológia

– „Touch for Health”,

– „EDU-K” és a Brain Gym terápia,

– „Tree in One Concept”.

Méregtelenítő terápiák

– méregtelenítés meghatározása és jelentősége a természetgyógyászatban,

– a mérgek és salakanyagok biokémiai, klinikai meghatározása,

– méregtelenítő módszerek a bőrön keresztül,

– méregtelenítő módszerek a tüdőn keresztül,

– méregtelenítő módszerek a gyomor-bélrendszeren keresztül,

– kólonhidroterápia,

– méregtelenítő módszerek a vesén keresztül,

– a böjt,

– egyéb intenzív diétás módszerek,

– környezeti mérgek,

– fitoterápiás méregtelenítés.

Mikrobiológiai terápiák

Mikro- és makroterületek ingerterápiái – akupunktúra rendszerek

– Ingerforrások szerinti felosztás

= elektromos áram, mágneses tér,

= laser terápia,

= hideg, hő terápia,

= köpölyözés, moxa,

= injekciós technikák.

– Akupunktúra rendszerek

= hagyományos kínai testakupunktúra,

= mikrorendszerek.

– Akupunktúra a prevencióban.

Neurálterápia (Huneke-féle)

– története,

– elméleti háttere (az alaprendszerrel való kapcsolata, szegment-regulációs komplexum, vegetatív idegi hálózat),

– alapfogalmai (zavarómező, góc, „szekunden fenomén” (másodpercjelenség), infiltráció, gelózisok, miogelózisok, trigger pontok),

– kezelési módok (quaddli, infiltráció, ganglionkezelés, kezelési programok),

– indikáció, kontraindikáció,

– eszközei, a kezeléshez használt anyagok tulajdonságai,

– veszélyei.

Növényterápiák (hatóanyagelvű fitoterápián kívüli használati módok)

– alacsony potenciájú, növényi alapanyagú homeopátiás szerek,

– Bach-virágterápia,

– növények választása, tesztelése,

– népi gyógynövényhasználat,

– kínai gyógynövényhasználat,

– ájurvédikus gyógynövényhasználat.

Naturkonform technikák

– egészségünket befolyásoló tényezők,

– környezeti medicina

= kémiai anyagok,

= elektromágneses terek,

= természetidegen, természetközeli lakó-, munka-, hobbykörnyezet, közlekedés,

– ökológia, humánökológia, biogazdálkodás.

Naturkonform életmód

– politikai-jogi vonatkozások,

– pénzügyi-gazdasági vonatkozások,

– ökológiai-ökonómiai vonatkozások.

Hagyományos távol-keleti gyógyászat

Ájurvédikus gyógyászat

– filozófiai áttekintés, életmód,

– prevenció,

– ájurvédikus orvosi szakmák,

– kezelési módszerek.

Tibeti medicina

– filozófiai háttér,

– gyógyszerei,

– egyéb módszerei.

Hagyományos kínai medicina

– gondolkodási rendszer, yin-yang egyensúly,

– mozgásrendszer,

– táplálkozástan,

– gyógynövényhasználat,

– masszázs.

Hagyományos népi gyógyászat

– A népgyógyászat közös jellemzői.

– Európán kívüli népek gyógyászata.

– Európai népek gyógyászata.

– Magyar népi orvoslás

= története,

= jelentős gyűjtései, gyűjtői,

= ma élő népi orvoslás értékei.

Társszakmák a természetgyógyászatban

Pszichoterápia és pszichológia alapjai

– Személyiséglélektan.

– Fejlődéslélektan

– Pszichopatológia.

– Transzpersyonális pszichológia.

– Relaxáció.

– Immaginatív-, szimbólumterápia.

– Kreatív terápiák.

– Művészetterápiák.

– Hipnózis.

– Pszichodráma.

– Személyközpontú megközelítés.

– Csoportdinamikai módszerek.

– Humanisztikus technikák.

Fizioterápia alapjai

– Balneológia.

– Gyógytorna.

– Gyógymasszázs.

– Elektroterápia.

– Dietetika.

– Vodder-féle manuális limfás drenázs.

– Gyógyúszás.

Természetgyógyászati klinikum

– Szív- és érrendszeri betegségek.

– Gasztroenterológiai betegségek.

– Légzőrendszeri betegségek.

– Természetgyógyászati urológiai betegségek.

– Központi idegrendszer betegségeinek terápiája.

– Anyagcsere-betegségek.

– Bőrgyógyászati betegségek.

– Biológiai daganatkezelés.

– Gyermekgyógyászati betegségek.

– Szemészeti betegségek.